A biztos jóslás

Annak idején, amikor a magyarok ősei vándorútjuk végéhez közeledtek, letáboroztak a Vereckei szorosnál, és megkérték a főtáltost, ugyan, jósolja már meg, milyen jövő várható.

A táltos felöltötte sámán ruháját, felvette csengettyűs fejdíszét, nagy tüzet rakott, táncolt, táncolt körülötte veszettül, átugrotta a tüzet vagy százszor. A magyarok türelmetlenkedni kezdtek, s megérdezték:

- Mondd csak, táltos, látod-é már a jövőt?

- Nem, adjatok sert!

A magyarok csodálkoztak, mert nem ez volt a nemzeti italuk, de ha azt kér, hát adnak neki.

A sámán még vadabbul táncol, átugorja még tízszer a tüzet, a magyarok pedig ismét megkérdezik:

- Mondd, táltos! Látod-é már a jövőt?

- Nem, adjatok még sert!

Adnak neki, az öreg megissza, táncol, táncol még szilajabbul, átugorja még tízszter a tüzet. Kérdik tőle:

- Táltos! Látod-é már a jövőt?

A táltos átszellemülten feleli:

- Látom biza! Én itt úgy be fogok rúgni!